Michael Winterbottom 24 Hour Party People (2002) című filmje egy energikus és szatirikus utazás Manchester zenei világának forradalmi korszakába. A történet középpontjában Tony Wilson (Steve Coogan), a Factory Records alapítója és a manchesteri zenei szcéna megkerülhetetlen alakja áll. A film Wilson szemszögéből mutatja be a poszt-punk mozgalom felemelkedését, a Joy Division és a New Order formálódását, valamint a Happy Mondays anarchikus világát – mindezt a hírhedt Hacienda klub körüli káosz és hedonizmus közepette.

Winterbottom filmje nem csupán a zenéről szól, hanem a kreativitás hullámhegyeiről, az önpusztítás spiráljáról, miközben pontosan visszaadja a korszak nyugtalanító energiáit. Az ál-dokumentarista stílus és a negyedik falat áttörő narráció lendületesen váltakozik, így a film sajátos, ironikus látásmódot kínál. Steve Coogan briliáns alakítása, valamint a korszak meghatározó zenéinek jelenléte egyedülálló módon idézi meg és reflektálja a manchesteri zenei forradalom kaotikus és mámoros világát.

A film a Brit Filmnapok keretében megrendezett Double Feature program része, ami a manchesteri zene- és bulikultúrát idézi meg. A program a vetítés után folytatódik a Gólyában, klipvetítéssel és az eseményhez kapcsolódó bulival.

Michael Winterbottom brit rendező, aki pályafutása során a legkülönfélébb műfajokban és témákban alkotott, a történetmesélés új útjait keresve. Filmjei gyakran ötvözik a dokumentarista érzékenységet a fikcióval, miközben az emberi kapcsolatok és a társadalmi változások mélyebb rétegeit vizsgálják.

Olyan filmek fűződnek még a nevéhez, mint a Welcome to Sarajevo (1997), amely a háború mindennapjait mutatja be személyes perspektívából, vagy a The Trip sorozat, amely könnyed humorral és mélyebb érzelmi rétegekkel mesél a barátságról és az öregedésről. Winterbottom filmjeiben a forma és tartalom közötti szabad játék adja meg azt az egyedi hangot, amely jellemzi munkásságát.